Külön rész! :)

Sziasztok!
Most nem rendes résszel készültem nektek,hanem egy kis jellemzéssel a szereplőkről!A valódi és karakterbeli szereplőkről!Tehát röviden összefoglalom a Teen Wolf-ban szereplő emberek sorozatban való szerepüket! Remélem tetszeni fog! Jó olvasást! :)

Főszereplők:

Scott McCall: a sorozat főhőse.Vérfarkassá válik a sorozat elején.Kihasználja az új természetfeletti képességeit és ő lesz az iskola lacrosse-csapat társkapitánya.Szerelmes lesz Allison-be,akiről megtudja,hogy vérfarkasvadász családból származik. A karaktert Tyler Posey alakítja.

Allison Argent: Scott barátnője.Eleinte nem tudja,hogy Scott vérfarkas,illetve,hogy családja vérfarkasokra vadászik.Később apja,Chris elkezdi őt is vadásszá képezni. Allison tehetséges az íjászatban. A karaktert Crystal Reed alakítja.

Stiles Stilinski: Scott legjobb barátja.Régóta tetszik neki Lydia Martin. Apja a seriff és gyakran beleavatkozik az ügyibe,Scott-al együtt. A karaktert Dylan O'Brien alakítja.

Derek Hale: vérfarkas-a vérfarkaslétet genetikailag örökölte. Scott korábbi mentora.A családját elvesztette,amikor a házukat felgyújtották.Azért tért vissza Beacon Hills-be,hogy megkeresse nővérét,ám csak a holttestét találja meg. A karaktert Tyler Hoechlin alakítja.

Lydia Martin: Jackson ex barátnője. Allison-nal jó barátok.Eleinte nagyon népszerű az iskolában.Nagyon sokat segít Scott-éknak. Akarata ellenére talál holttesteket. A karaktert Holland Roden alakítja.

Jackson Whittemore: a lacrosse-csapat korábbi kapitánya,most társkapitány. Lydia-hoz hasonlóan ő is népszerű.Szülei örökbe fogadták. A karaktert Colton Haynes alakítja.

7.rész/Magic Bullet(I/II)

Kate

Épp az autómat vezettem Bacon Hills felé,amikor a rádióban érdekes híreket hallottam.

-További híreink:a helyi hatóságok még mindig csak találgatnak a Bacon Hills-i állattámadásokról!-ezen komolyan csak nevetni tudok.Hogy a francba lehetnek ennyire őrültek,hogy egy nagy farkast nem vesznek észre.Kikapcsoltam a híreket és inkább egy pörgős számra váltottam.A visszapillantó tükörbe egy kis szájfényt kentem a számra.Épp dúdolgattam a számot,mikor kezdett furcsa lenni ez a nagy csend.Egyre jobban gyanakodtam,majd a kocsit is leállítottam,mert kihajtott elém egy barom.

-Szép munka Kate! Szép!-szidtam magam,amiért ennyire figyelmetlen voltam.Hirtelen minden elcsendesült és egyszer csak betörte egy kéz az ablakomat és ki akart rángatni,én viszont fogtam a puskám és lőttem.Elengedett,majd egy szaltóval kiugrottam a kocsiból és körülnéztem.Tudtam,hogy egy farkas volt és azt is,hogy ki.

-Gyerünk!Hol vagy?-lőttem egyet a levegőbe fenyegetés képen.

Scott

Az éjszaka közepén egy lövés és egy üvöltés zavart meg.Tudtam,hogy ki az,ezért gyorsan kikeltem az ágyból,felöltöztem és indultam is.

Kate

Betettem az autómba a fegyvert és egy másikat vettem elő.Ez a puska sokkal nagyobb és jobb volt.Vas füves tölténnyel működött.

Chris

-Mi történt?-kérdezte Allison az éjszaka közepén.

-A nagynénéd Kate üzent,hogy menjek érte!-válaszoltam,ami részben igaz volt.
-Hajnali kettő van! Biztos minden rendben?-kérdezett vissza.
-Igen,csak valami gond van a kocsival!
-Semmi komoly ugye?
-Nem,nem!Most menj vissza aludni!-miután Allison visszament a szobájába,elindultam Kate-hez.

Derek

Épp a Bacon Hills-i sikátorban voltam,amikor vérnyomokra bukkantam.A tűzlétrán meg is láttam egy farkast.Száz százalékban biztos vagyok,hogy vadász sebezte meg.Egy hülye ötlettől vezérelve a farkas nyomába eredtem.Siettem,hogy mielőtt még teljesen eltűnne utolérjem.A háztetőn voltam,mikor egy lövést kaptam a karomba.Zuhantam körülbelül 3 emeletet és nagy zökkenéssel a földre zuhantam.Próbáltam felülni,ami elég fájdalmas akciónak bizonyult.

Eközben Kate:

Tudtam,hogy telibe találtam a farkast.Már épp indulni készültem a kocsihoz,mikor megláttam Chris autóját.

-Szállj be!-utasított.

-Azt sem mondod,szia,örülök,hogy látlak?-kérdeztem kicsit gúnyosan.

-Csak annyit mondok,kérlek tedd el azt a puskát,mielőtt meglátja valaki!

-Chh...az én imádott bátyám!Egyébként ketten vannak!

-Az alfa?-kérdezte.

-Nem tudom,de az egyik meg akart ölni!

-Az egyik elvezet minket a másikhoz.Ha meghal akkor nem teheti!-hát szép!Még ilyenkor is csesztetnie kell.

-Aligha ölhetném meg bármelyiket,ha ők ölnek meg előbb!-már tényleg kezdtem ideges lenni.
Ezen már Chris is elgondolkodott.
-Meddig fog tartani?-kérdezte végül.
-48 órát adok!Ennyi!-mondtam,majd beszálltam a kocsiba.

Allison

Sikoltva szaladtam be Kate szobájába és a nyakába ugrottam.

-Csak egy éve,hogy nem láttalak,de már is szupermodell lett belőled!-mondta Kate.-Nézzenek oda!Utállak!-tette még hozzá poénkodva.

-Még nem is zuhanyoztam!-válaszoltam neki.

-Drágám te kiütsz mindenkit és nagyon remélem,hogy a fiúk kiverik érted egymás fogát!

-Hát van egy!-mosolyogtam.

-Azt mondod egy?Millióan kéne,hogy legyenek.-erre mindketten nevettünk.

-Segítsek kicsomagolni?-ajánlottam fel,de Kate a kezem után nyúlt és megfogta.

-Ne azt nem!Látod még te gyönyörű lettél én leragadtam a halálos kungfu fogásoknál!-szabadkozott az előbbiért.Mind ketten nevettünk.

-Bocsánat drágám,nem akartam durva lenni!

-Semmi gond!Mond minden rendben a kocsival?-kérdeztem végül rá.

-Ő,igen,csak be kellett bikázni!-mivel nem értettem mit is jelent rákérdeztem.

-Beindítani?-erre a kérdésemre nem kaptam már választ.

Scott

Már a lábamat ráztam idegességemben a teszt miatt,mikor Stiles meglökte a vállam.Hátra fordultam.

-Ha nem Derek az alfa,ha nem ő harapott meg,akkor ki volt?-kérdezte.

-Nem tudom!-adtam az egyszerű,de igaz választ.

-Az alfa ölte meg a buszsofőrt?-érdeklődött tovább.

-Nem tudom!

-Allison apja tud róla?-kérdezte,ami már kezdett felidegesíteni.

-Nem tudom!-kiabáltam Stiles-re.

Megkaptam a tesztpapírt és 1-es. A tanár többet vár tőlem.

-Öreg,többet kéne tanulnod!-magyarázott Stiles.-Csak vicceltem. Scott csak egy felmérő,majd kijavítod!Segítsek tanulni?-kérdezte.

-Ne!Ma Allison-al tanulok suli után!

-Helyes tesó!-komolyan mondom,az őrületbe kerget.

-Csak tanulunk!

-Á,nem fogtok!-cáfolta Stiles.

-Nem fogunk?

-Nem,ha engem ilyen simán lepasszolsz és ma odamész hozzá és ha kihagyod ezt a kolosszális

lehetőséget én esküszöm,hogy kiheréllek téged!

-Oké!Csak ne zaklass a kérdésekkel!

-Rendben nincs több kérdés!Nem dumálok sem az alfáról,sem Derek-ről. Főleg róla nem.A frászt hozza rám.-ezzel le is zártuk a témát.

Derek

Sétáltam az iskola folyosóján és Scott-ot kerestem.Az egyik srác a szekrényében pakolászott én pedig odamentem hozzá.

-Hol van Scott McCall?-kérdeztem végül.

-Miért kéne válaszolnom?

-Mert udvariasan kérdeztem,de csak egyszer teszem.

-Oké nagyfiú,van egy ötletem.Elárulom hol van,ha elárulod,mit adsz neki?-komolyan ez meg van csavarodva.-Mi az:Talán HNH?

-Szteroid?

-Nem.Habos kakaó.Szerinted mi a francról beszélek?-kérdezte ingerülten.-Mindegy.Ami azt illeti,bármi is legyen az a cucc én nem próbálnám ki.Elég szarul nézel ki.-lenéztem a kezemre és megláttam,hogy folyik le rajta a vér.

-Megtalálom egyedül is!-indultam volna,de a kölyök visszarántott.

-Nem,még nem végeztem.-megfogtam és a szekrényekhez nyomtam.A körmömet belemélyesztettem a nyakába és otthagytam.Megálltam az egyik sarokban és vártam.

Lydia

-Ma átmegy hozzád Scott?

-Igen együtt tanulunk!

-A csak tanulunk-nak sohasem tanulás a vége!-világosítottam fel Allison-t.-Olyan,mint a pezsgőfürdő,egyikőtök úgyis felpezseg!
-Halljam,mit akarsz mondani!
-Csak azt,hogy figyelj,hogy öltözzön be!Hahó hófehérke a gumiról beszélek!-mosolyogtam rá Allison-ra.
-Megőrültél?Az első randi után?
-Ne légy már ilyen prűd!Adj egy kis ízelítőt!-simítottam meg a vállát.
-De..de mennyi az a kis ízelítő?
-Te tényleg belezúgtál mi?-tapintottam a lényegre.
-Csak...csak ő olyan más!Mikor ideköltöztünk elhatároztam,hogy nem lesz barátom a koleszig!Sokat költöztünk,de aztán találkoztam vele és ő egészen más!Nem,nem tudom megmagyarázni!-jött zavarba.
-Én igen!Eláraszt a fenilatilamin!
-Mi?-nevette el magát.Ezek szerint nem hallott még erről a kifejezésről.
-Megmondom mit tegyél!Mikor jön át?-kérdeztem.
-Rögtön suli után!-éppen becsengettek,ezért nem tudtam tovább magyarázni Allison-nak.

Stiles

Már vége volt a sulinak és szaladtam a jeep-hez,hogy hazahúzhassak.Kihajtottam a kijárathoz,amikor Derek jelent meg a kocsi előtt.Kurvára megijedtem.Nem normális,el is üthettem volna.

-Úristen!-kiáltottam fel inkább csak magamnak.Elkezdtem dudálni,de látszólag nem jó passzban volt.Szerencsére megjelent a megmentő,Scott. Derek összeesett.Már átkoztam magamban a napot,amikor megszületett.

-Ezt nem hiszem el!Mindenhol ott van?-vertem a kormányt.

-Mi van már?-szaladt oda Scott,én pedig vettem a fáradságot és kiszálltam a kocsiból.

-Mi a fenét keresel itt?-érdeklődött Scott.

-Meglőttek!

-Nem néz ki túl jól,tesó!-vágtam oda Scott-nak,mintha nem látná,hogy gáz van.

-Miért nem gyógyulsz?

-Nem megy!Valamilyen különleges golyó volt!-ezen kiakadtam.

-Mi?Ezüstgolyó?

-Nem,te idióta!-morgott rám Derek.

-Várj!Szóval erre mondta,hogy 48 órát ad!-esett le Scott-nak a tantusz.

-Mi?Ki mondta a 48 órát?

-A nő,aki rád lőtt!-Derek-nek kékké kezdett változni a szeme.Scott kiakadt.

-Mit csinálsz?Hagyd abba!

-Ezt próbálom elmondani,de nem megy!

-Derek...állj fel!

Egyre és egyre idegesebb lett mindenki.Ez a lőszer elég heves farkasreakciót váltott ki Derek-ból. Vajon mit takar a 48 óra?Meg fog halni?Azt nem fogjuk engedni!

Derek

-Segíts!Berakjuk a kocsiba!-hallottam Scott hangját,amit Stiles-el parancsolgatott.

-Tudd meg,milyen golyót használt!

-Mégis,hogy a fenébe tudjam meg?-értetlenkedett.

-A nő egy Argent!Ő is vadász!

-Miért segítsek neked?-már megint kezdte ezeket a dedós dolgokat.Mondjuk,valószínű,hogy nélkülem egy hétig nem tudna életben maradni.

-Mert szükséged van rám!

-Jó...megpróbálom!-egyezett végül bele.Nahát,nem tartott ez olyan sokáig.

-Hé,vidd el innen!-szólt oda Stiles-nek.

-Annyira utállak ezért!-vágta be a hisztit Stiles.

Scott

(Ez a kép csak azért,mert nem találtam ide valót! :( )

-Hé,ő hogy került ide?-jött oda hozzám Allison.

-Mert most Stiles fuvarozza!Ő hosszú történet!-próbáltam menteni a menthetőt.

-Nem azt mondtad,hogy nem vagytok barátok?

-Nem...tényleg ő...azért még tanulunk együtt nálatok otthon?-tértem rá egy feltehetőleg nyugodt témára.
-Persze!

-Jó!Szia!-pusziltam meg az arcát.

-Várlak!-mondta Allison,én pedig fogtam magam és leléptem.Odafutottam a biciklimhez,ám Jackson ideges és furcsa tekintetét pillantottam meg,ami éppen engem vizslatott.Nem szerettem volna tudni,hogy épp mi jár a fejében.Tekertem amilyen gyorsan csak tudtam Allison-ék házához és így pont akkor értem oda,amikor ő is.

-Ezt mégis hogy?Ugyanakkor értél ide ,mint én!

-Ó..hát mert levágtam az utat és így nagyon rövid volt!-mentettem ki magam.

-Mi van veled ma?Csak mert olyan furcsa vagy!

-Csak mert stresszelek a suli miatt!Idén nem megy valami fényesen!

-Nem megy fényesen?-kérdezett vissza Allison.

-Igen,pontosan!

-Kezdjük talán az irodalommal?-nevette el magát Allison,majd kinyitotta az ajtót.Gondolkoztam egy kicsit,hogy jó ötlet lesz-e bemenni,de Allison megelőzött.

-Nyugi,órákig nem jönnek haza!Gyere!

Allison felvezetett egyenesen az emeletre a szobájába.

-Még mindig csomagolok!-szólalt meg végül.

-De már több,mint egy hónapja itt vagy!

-Nem sietem el!-nevetett.

-Hé,ő szóval arra gondoltam kezdjük a...történelemmel!-mondtam volna tovább,de Allison közeledni kezdett ÚGY és nem tudtam ellenállni.Csókolózni kezdtünk,de kis idő múlva ezt is meg kellett szakítani a hülye farkaskörmeim miatt.

-Mi a baj?

-Semmi csak én nem akarom,hogy úgy érezd,hogy meg kell tenned valamit,amit nem akarsz!

-És ha nem teszek semmit,amit nem akarok?És te?

-Ezt most komolyan kérdezed?

Megint megcsókolt,ám most a rohadt mobilom miatt kellett megszakítani.

-Ezt most felveszed?

-Igen,lehet hogy Stiles hív!Hangpostára megy,remélem!

Tovább kezdett csókolni,ám én megint elszúrtam a kezem miatt.

-Várj!-rántottam ki a kezem a takaró alól.Mikor megláttam,hogy már nincsenek körmeim,legszívesebben átkoztam volna a napot,amikor kimentem Stiles-el az erdőbe. Allison leszállt rólam és felült.
-Ó,talán jobb,ha mégis felveszem!-vettem ki a telefonom a zsebemből.
Megtaláltad már!-állt benne az üzenet.

Stiles

Gondoltam írok Scott-nak egy sokatmondó üzenetet,mert a mobilját nem képes felvenni.A válasz pedig nem volt más,mint hogy több idő kell neki.Mégis meddig kell még a napomat Derek-el töltenem.Esküszöm halálra rémít.

-A fenébe!-reagáltam az üzenetre.-Hé,nehogy már elvérezz az ülésen,jó?-mondtam idegesen Derek-nek. Nem kedvelem és ezt tudja is,mivel kölcsönös az érzés.-Mindjárt ott vagyunk!

-Hol ott?-kérdezett vissza.

-A házadnál!-mondtam meg neki az úti célt.Mit gondolt virágot szedni megyünk?

-Mi?Nem vihetsz oda!

-Nem vihetlek a saját házadba?-akadtam ki.

-Nem,mert nem tudom megvédeni magam!

Fogtam magam és leparkoltam az út szélére.

-Mi lesz,ha Scott nem találja meg a varázsgolyót?Hm?Akkor meghalsz?

-Még nem!Van egy utolsó menedék!-komolyan mibe csöppentünk bele.

-Mi van?Ezt hogy érted?Miféle utolsó menedék?-most már tényleg kezdtem rohadtul ideges lenni.Felhúzta a pulcsit a kezén és hát eléggé undorító látvány tárult elém.

-Ú,jesszusom!Mi ez?-hánytam el majd nem magam.-Ugye nem fertőző?Figyelj,inkább szállj ki!-mutattam az ajtó felé.

-Indítsd el a kocsit!MOST!

-Szerintem nem vagy olyan állapotban,hogy parancsolgass!Sőt,ha akarnám,simán kitehetném a vérfarkas szűröd az út közepére,hogy ott pusztulj el haver!-keltem ki magamból.

-Indítsd a kocsit,vagy esküszöm,hogy kitépem a gigád!-nézett rám elég jelentőség teljesen.Oké most azért egy kicsit berezeltem.Fogtam magam és beindítottam a motort,majd el is hajtottam az út széléről.

Allison

Elég furcsa nekem ma Scott. Mintha kicserélték volna.

-Kikapcsoltam,ne haragudj!-odaültem Scott mellé,aki épp egy képet nézegetett.

-Ő itt ki?-mutatott a nőre a képen.

-Kate,apám húga.Mintha a nővérem lenne.Tegnap este jött!-válaszoltam a kérdésére.

-Tegnap este?

-Igen és volt valami gond a kocsijával úgy tudom!

-Ismerősnek tűnik!

-Mert itt élt Beacon Hills-ben. Lehet,hogy már láttad.

A képet letette,majd egy köteg fotóhoz nyúlt.

-Ezeket te csináltad?

-Amikor még fotósnak készültem!

-Jó képek!

-Nem,nem jók!Abbahagytam,mert béna vagyok!Rossz beállítás,rossz a világítás.Aztán gondoltam inkább festek!Az is rémes volt!Aztán próbálkoztam a költészettel!Az ISZONYÚ,dicséret lenne a verseimre.

-És,miben vagy jó?-tette fel végre a kérdést Scott.

-Megmutatom,ha megígéred,hogy nem nevetsz!-erre csak elmosolyodott és követett a garázsba.

-Erre már országos díjat is kaptam és az apám azt akarta,hogy folytassam,de nem is tudom valahogy nem szerettem.Ígéred,hogy nem nevetsz?-tettem fel a kérdést.

-Ígérem!-pillantott rám.Visszaugrott,mikor ráfogtam a fegyvert.-Mi a fene az?-kiabált.

-Egy csigás íj,de persze nyíl is kell bele,hogy valóban ártani tudjon!

-Szóval ebben vagy jó!Íjászatban!-döbbent le.

-Azt mondtad nem nevetsz!-biggyesztettem le a szám.

-Hidd el,nem nevetek!-hatásszünetet tartott és az elzárt fegyvereket kezdte nézni.

-Oh,ezt meg kell magyaráznom!Nem vagyunk szeparatista fegyvermániások!Az apám fegyvereket ad el a rendőrségnek!-mutattam rá a halom különböző puskára.

-Oh az jó!És te is belépsz a családi bizniszbe?-kérdezte kicsit félénken.

-Nem tudom!Mondd meg te!-fogtam meg a kezét.-Szerinted dögös lennék fegyverrel?-mosolyogtam rá,majd közelebb húztam magamhoz.

-Inkább nélküle!-csókolt meg.Csókunkat megszakította az ajtó nyitódása. Scott és én gyorsan a kocsi mögé bújtunk és reménykedtünk,hogy apa nem szúr ki minket.

-Hé Chris!Emeld meg a hím soviniszta segged és segíts becipelni!-kiabált Kate apának.

-Már megyek is!-szólt apa.Már kezdtem megkönnyebbülni,amikor apa az ajtónak támaszkodva ránk nézett.

-Esetleg segítenétek?-kérdezte látszólag nem túl boldogan.

6.rész Pack Mentality (II/II)

Scott

Miután eljöttem Derek-től,egyenesen a sulihoz hajtottunk Stiles-el.Gyorsan kiszálltunk a kocsiból és indultunk a suli kapujához.

-Hé,ne!Csak én!Valakinek figyelnie kell!-szólítottam fel Stiles-t,mert indult volna be.

-És miért mindig nekem kell őrködnöm?-kérdezte,majd be akart mászni a kerítésen.

-Mert csak ketten vagyunk!

-Jó,miért érzem úgy,hogy te vagy Batman,én meg Robin?-honnan tudhatnám.-Nem akarok mindig Robin lenni!-na jó,most már tényleg elegem van Stiles hisztijéből.

-Itt senki sem Batman vagy Robin!-világosítottam fel,erről az elég hülye tényről.

-Tényleg?Kicsit sem?

-Csak maradj itt!-szólítottam fel,mert kezdtem dühbe jönni.

-Ó,egek,rendben!-kiabált,majd sarkon fordult és visszament a kocsihoz.Gyorsan átmásztam a kerítésen,majd indultam a busz felé.Mentem pár lépést,majd megálltam és becsuktam a szemem.Mélyeket lélegeztem és próbáltam koncentrálni.Visszajöttek az emlékeim.

Épp a szobámban feküdtem.Rosszat álmodhattam,mert forgolódtam és teljesen leizzadtam.Ez ment körülbelül negyed óráig,majd felriadtam és akkor már farkasfogaim voltak.

Visszatértem a valóságba és hirtelen kinyitottam a szemem.Nagyon megijedtem,hogy mit fogok megtudni.Próbáltam ellazulni több-kevesebb sikerrel.Lassan elindultam a busz felé.Átléptem a lezáró szalagot és megálltam előtte.A tenyerem az üvegre tettem és hirtelen Allison ugrott be.Akadozva vettem a levegőt,ugyanis nem igazán jó dolog életetek szerelmét ilyen állapotban látni.Megnyomtam a busz ajtaját,ami hangos nyikorgással kinyílt.Felmentem,majd behúztam az ajtót.Végigsétáltam a székek között,megérintettem az egyiket és megint Allison ugrott be,ahogy végigrángattam.Csakhogy egy kicsit másképp.Mr. Meyers volt a földön,de nem tudom miért.Nagyon megijedtem.Továbbmentem és láttam,hogy minden csurom vér.Lassan tettem egyik lábam a másik után,ekkor megint egy emlékkép villant be.Amikor az ülést előre dobtam.Oly annyira valóságos volt,hogy még a fejem is lehúztam,mert attól féltem,hogy eltalál.A következő,amit láttam az Mr. Meyers volt és segítségért kiabál.Egy nagy szőrös,ronda állat csikarta meg.Egy nagy farkas.

Stiles

A kocsiban várakozva észrevettem egy alakot a sötétben.Dudáltam ahogy csak tudtam.

-Gyere!-mondtam magamban és bíztam benne,hogy Scott is meghallja.Megijedhetett,mert rohant,mint állat.Na jó ez nem poén.Egy akkora szaltóval jött át a kerítésen,amire nincs szó.

-Gyere,gyere,siess!-kiabáltam neki.Gyorsan beugrott a kocsiba.

-Menj!Menj!Menj!-kiabált velem.

-JÓ!JÓ!-ordítottam én is.Gyorsan elhajtottam,majd vallatni kezdtem.

-Sikerült?Már emlékszel?-kérdeztem.

-Igen,ott voltam tegnap este és a vér jórészt az enyém.

-Szóval te támadtad meg!-jelentettem ki.

-Nem.Láttam egy világító szempárt,de nem az enyém volt,hanem Derek-é.

-És mi van a sofőrrel?

-Próbáltam megvédeni!-na ne már,ez most tényleg hihetetlen.

-Várj mi?Miért segítene Derek,hogy megtudd,ő támadta meg a sofőrt?-értetlenkedtem.

-Én sem értem!

-Szerintem ez a falkaszellem!-mondtam meg a tutit.

-Hogy érted?

-Mint a beavatás!Ti együtt öltök!

-Ha átharapjuk valakinek a torkát az összeköt?

-Nem te tetted!Ez azt jelenti,hogy nem vagy gyilkos és persze azt is...-nem hagyta befejezni.

-Hogy randizhatok Allison-al.-vigyorgott,mint a tejbe tök.

-Azt akartam mondani,hogy nem fogsz megölni!-helyesbítettem.

-Ó,igen!Azt is!-próbált nyugtatni.

Allison

Otthon ültem Lydia-al és készültem az esti randira.Ruhát válogattunk az estére.Mutattam neki az első ruhát,ami megtetszett.

-Passz!-mondta Lydia. A következő ruhára is ez volt a válasza.

-Ó,hadd nézzem!-jött oda a szekrényhez és keresgélni kezdett benne.-Ez itt egyik sem.Istenem Allison tisztelem az ízlésed,de nekem ezekből egy sem jön be!-hát ez kedves.

-Ez!-vett ki egy enyhén csillogós pólót.Magamhoz próbáltam,amikor bejött apu.

-Apa,szia!-köszöntem.

-Igen,bocsi!Elfelejtettem kopogni!-mutatott az ajtóra.

-Jó napot Mr. Argent!-köszönt Lydia és ledőlt az ágyra.

-Apa,akarsz valamit?-kérdeztem egy kicsit kényelmetlenül.

-Csak szólok,hogy ma nem mehetsz el!

-A barátaimmal találkozom!-vitatkoztam.

-Nem,amíg az állat megtámadja az embereket!-már megint ez a marhaság.

-Apa én nem...-nem engedte befejezni.

-Nem,nem és nem!-fejezte be.-Nem én akartam,kijárási tilalom van,fél tíz után nem lehetsz az utcán!Hé,nincs több vita!-szögezte le a témát.Még rám nézett,majd kisétált. Lydia felállt az ágyról és furcsán nézett rám.

-És te szót fogadsz apucinak!-mondta.

-Néha,de nem ma!-jelentettem ki,majd fogtam magam és felvettem a sapim.Kinyitottam az ablakot és kimásztam a tetőre.

-Mit csinálsz?-kérdezte Lydia,mikor leugrottam.

-8 év torna!Na jössz már?-kérdeztem,mert még mindig az ablakban állt.

-A lépcsőt választom!-felelte.

Scott

A bowling teremben voltunk és Allison kezdett.

-Te látom tudod mit csinálsz!-mondtam neki,mert nekem fogalmam sem volt.

-Az apámmal játszottam!-vigyorgott és szugerált egy kék golyót.-Mikor bowling-oztál utoljára?-kérdezte.

-A szülinapi bulin!-mondtam neki.Miután elment magamban hozzátettem,hogy az utolsó bulim 8 évesen volt.

Lydia

Dobni készültem,mikor Jackson a hátam mögé szaladt és egy kicsit megemelt.Megpuszilta az arcomat.

-Helló!-mondta,majd segített gurítani.Elsőre sajnos nem sikerült,de ilyen nem fog többször előfordulni.A következő 4 bábut döntött le.

-Nekem ez nem megy!-lettem ideges. Jackson-al visszamentünk és néztük,hogy dob Allison. Mindet legurította.

-Valaki csúcsformában van!-mondtam neki. Jackson volt a következő.

-Szép!-mondta neki Scott,majd belecsapott a tenyerébe. Jackson mindet legurította.

-Te jössz McCall!-mondta Jackson és mind ketten felé fordultunk.Látszólag ideges volt.

-Megcsinálod Scott!-biztatta Allison. Felállt,kiválasztott egy golyót és megáll a pálya előtt.Semmit sem gurított le.A pasim irtó hangos nevetésben tört ki.

-Jackson lehiggadnál?-kérdezte Allison.

-Sajnálom,csak emlékszem,hogy azt mondta kiválóan játszik!

-Talán csak,be kell melegednie.-vetette fel Allison.

-Igen,talán a gyerekpályán!-na jó,ezen én is elkezdtem a nevetést.

-Csak célozz középre!-biztatta Allison.

-Vagy bárhová a csatornán kívül!-tette hozzá Jackson.

-Hagyd koncentrálni!

Scott

-Kérem legalább csak egy bábut!-imádkoztam magamban.Gurítottam és...mellé.Az az idegesítő,mitugrász Jackson meg csak röhögött.

-Szép munka McCall!Te egy profi vagy!-szemétkedett.

-Ne aggódj,ez csak a kezdet.-nyugtatott Allison.

Eközben

Derek

A benzinkúthoz hajtottam,hogy meg tankoljam a kocsim.Egy vörös jármű érkezett közvetlen elém és egy szürke mögém.Egy Argent szállt ki belőle.

Scott

Már megint én következtem és előre féltem. Allison jött oda.

-Scott,túl sokat töprengsz!-mondta.

-Bocsi,hogy elrontottam!-válaszoltam.

-Dehogy is,csak szeretném megverni őket,szóval ürítsd ki a fejed!Gondolj valami másra!

-Mire?

-Hát...-ölelt át.-gondolj rám meztelenül!-erre a kijelentésére kikerekedtem a szemeim.Nyeltem egy nagyot és mosolyogtam.Csodák csodájára az összes bábut ledöntöttem. Allison nevetett,én pedig le voltam döbbenve.

-Mit mondtál neki?-kérdezte Lydia.

-Én csak azt mondtam,mire gondoljon.

Derek

Miután megtankoltam a kocsit,kivettem a csövet és visszahelyeztem a helyére.

-Szép verda,bár fekete színű.Nehéz tisztán tartani.Én biztos jobban vigyáznék rá.-mondta Chris Argent,miközben egy üvegmosót vett a kezébe.

-Akinek ilyen szép kocsija van,az vigyázzon rá!-felelte és mosni kezdte az autó üvegét.-A magam részéről,én nagyon vigyázok arra,amit szeretek!A család tanított meg rá!Neked már nincs többé családod!Igaz?

Ökölbe szorítottam a kezem és úgy néztem rá.Lenézett a kezemre és bólogatott.

-Így legalább kilátsz a szélvédőn és máris tisztábban látsz mindent!-mondta,majd elindult.

-Nem nézted meg az olajszintet!-szóltam utána.Visszafordult.

-Nézd meg az olajszintet!-szólt oda az egyik kigyúrt fazonnak.Közelebb ment a kocsimhoz és kiverte az üveget,majd így szólt:

-Szerintem jó!

-Vezess óvatosan!-mondta,majd beszállt a kocsijába.Mind a két kocsi elhajtott és hagytak végre a francba.

Scott

Attól a perctől kezdve mindet ledöntöttem.

-Ez komolyan döbbenetes!-mondta Allison.-Jackson hányadik tízese volt ez?

-A hatodik!Zsinórban!-válaszolta Jackson nem túl boldogan.

-Azt hiszem belejöttem!

-Őstehetség vagy!-dicsért Allison.

-Az most nekem is jól jönne!Segítenél nekem Scott?-forgatta magát Lydia. Na ne!

-Nem,te jó vagy!Menj csak csináld!-válaszoltam.

-Kösz az előreszegett bizalmat!-sértődött meg. Láttam,hogy Allison eléggé furcsán néz rá. Lydia megfogta magát és elindult.

-Várj én segítek!-szólt utána Jackson.

-Mi lenne ha egyedül próbálnám?-kérdezte. Jackson megrázta a fejét és visszaült hozzánk. Lydia gurított és tarolt.Megpördült,a karját maga mellé rántotta és mosolygott.

-Hát azt hiszem kezdek belejönni!-tekergette a haját.

-Ez most tényleg tökéletes volt!-mondta Allison. Lydia furcsán nézett rá.

-Igen?

-Nem kell mindig úgy tenned,hogy te szívsz az ő érdekében!

-Ó,hidd el,baromi sokszor szívok az ő érdekében!

Jackson

Épp azzal a hülye géppel játszottam,mikor Scott jött oda.

-Szép lökés,öreg!-vágta ide nekem.-Figyelj,tudom,hogy nem kéne együtt lennünk itt,de szerintem nem muszáj utálnunk egymást!

-Én nem utállak!Csak nem hiszek neked!Te mindenkit meg akarsz győzni,hogy minden oké,minden normális körülötted,de tudom,hogy valami gáz van!Ma este csaltál!-mondtam meg a frankót.

-Hogy csalnék a bowling-ban?-kérdezett vissza,mint az 5 évesek.

-Nem tudom,de megtetted!Nem tudom,hogy szteroidot vagy valami mást szedsz,de gondolom valami keményebbet,mert egyértelmű,hogy fura vagy.És ne hidd egy percre sem,hogy feladom!Kiderítem,mi a titkod!

-Nekem nincsenek titkaim!-cáfolta meg az állításomat.

-De igen vannak!-ellenkeztem.-És van itt még más is!Nem tudom miért,de bármit titkolsz is nem akarod,hogy Allison megtudja!-néztem a lányokra,majd löktem még egyszer.

Derek

Miután elmentem a benzinkúttól,egyenesen a kórházba mentem a buszsofőrhöz.

-Nyissa ki a szemét!-mondtam neki,mikor beértem.-Nyissa ki a szemét!-ismételtem meg.Kinyitotta.

-Nézzen rám!-utasítottam.Lassan felém fordította fejét,ekkor kérdőre vontam.

-Mire emlékszik?

-Hale!-tett egy döbbentő felfedezést.

-Honnan tudja a nevemet?

-Sajnálom!-válaszolta.

-Honnan ismer engem?-kezdtem ideges lenni.

-Sajnálom!-folyamatosan ezt hajtogatta.Visszafeküdt a párnára és becsukta a szemét.Gondolkodóba ejtett.

Melissa

-Na kislány én mentem!-mondtam kolléganőmnek.-Otthon vár a videó egy rakás felvett műsorral,hogy figyelmeztessen,milyen nevetségesen egyedül vagyok!-ezen csak nevetett.Mióta Scott apjával elváltunk,nagyon nehéz nevelnem egy kamasz srácot.Riasztás volt.

-Rose,riasztás a 37-ben. Gyere!-mondtam és már futottam is.Mikor beértem,láttam,hogy Mr. Meyers halott.A gép a nem létező szívverése miatt csipogott.

Scott

Allison-t a bowling után hazakísértem.

-És gondolod,hogy hamarosan ismét együtt lóghatunk?-kérdeztem idegesen Allison-t.

-Határozottan,de be kell vallanom valamit.Nem szeretem a csoportos randit,szóval legközelebb csak mi ketten!-mosolygott.Megkönnyebbültem.Még egy csoportos randit nem éltem volna túl.

-Ezt sűrűbben is elviselném!-mondtam neki.

-Jó!-és megcsókolt.Anyám ez a csaj maga a mennyország.

-Allison!-fogtam meg a karját és húztam vissza.Odasétált és újra megcsókoltuk egymást,csak most sokkal hosszabban.Aztán csak mosolyogtunk.

-Ezt én is elviselném!-szólalt meg.Adott egy búcsúcsókot és bement a házba.Még röhögtem egy sort magamban,majd elmentem.

Melissa 

Már otthon voltam és Scott-hoz indultam.

-Hé Scott én most megyek...aludni!-ám csupán a falnak beszéltem,ugyanis egy árva lélek sem volt a szobában.-Komolyan...!-fejeztem volna be,mikor a szoba felől csattanást hallottam.Szép lassan odasétáltam az ajtóhoz,ám amikor megláttam,hogy tényleg van ott valaki,felkaptam egy baseball ütőt és épp rá akartam verni mikor megszólalt.

-Mi van?Mi van?-kiabált.

-Stiles!Mi a fenét keresel te itt?-kérdeztem totál idegesen.

-Hogy én mit?Mondja egyáltalán baseball-ozik itt egyáltalán valaki?-kelt ki magából.Jó beismerem ráijesztettem egy kicsit,de végül is betört.Ekkor felcsukódott a villany és Scott lépett be.Na most jó fejmosást kap,abban biztos lehet.

-Mi van?-kérdezte.

-Szólnál a barátodnak,hogy használja a bejárati ajtót?

-De azt bezártuk,nem tudott volna bejönni!-tért ki a válasz alól.

-Jó igen és mellesleg titeket nem érdekel,hogy kijárási tilalom van?-kérdeztem idegesen.

-Nem!-felelték kórusban.

-Nem,akkor rendben!Jól van,tudod mit?Azt hiszem mára már elég nekem ennyi a nevelésből!Jó éjszakát!-mondtam és ledobtam az ütőt az ágyra és kisétáltam a szobából.

Stiles

Az előbbi jelenet lesokkolt. Mrs. McCall nagyon harcias.Kis híján megölt egy baseball ütővel.Miután kiment,tálalnom kellett Scott-nak.

-Mi van?-kérdezte és elém húzta a széket.

-Az apám 15 perce bement a kórházba.A buszsofőr azt mondták legyűrték a sérülések.

-Legyűrték?-kérdezte idegesen.

-Scott...meghalt!-mondtam ki kerek perec,erre ő olyan fejet vágott,mintha én lennék a baltás gyilkos és le akarnám vágni a fejét.

Scott

Miután Stiles elmondta mi történt,rohantam Derek-hez,mert tuti ő tette.

-Derek!-kiabáltam.-Tudom,hogy itt vagy!Tudom,hogy te tetted!

-Én nem tettem semmit!-válaszolt olyan távolinak tűnő hanggal.

-Te ölted meg!-kiabáltam és mentem felfele a lépcsőn.

-Meghalt!

-Ahogy a húgod is?-kérdeztem.

-A húgom eltűnt!Idejöttem,hogy megkeressem!-mondta még nyugodtan.

-Megtaláltad!

Megtaláltam darabokban!Felhasználták,hogy elkapjanak!-most már ordított.

-Szerintem,mindkettőt te ölted meg!-vádoltam meg.-És elmondom mindenkinek!A seriffel kezdem!-mire végigmondtam,már fenn voltam a lépcsőn.Ám nem sokáig élvezhettem az emeleti levegőt,ugyanis Derek szó szerint levágott a lépcsőn.Hát nem mondom,kellemes élmény volt.Mikor leértem,már átváltoztam.Ordítottam egyet és Derek egy előre szaltóval már lenn is volt.Nem zakózott akkorát mint én,és nem dobta le fentről senki.Megfogtam és átvágtam a falon,ami hangos recsegéssel jelezte,hogy ősrégi házban vagyunk,egy gyilkos vérfarkassal. Derek szépen lassan feltápászkodott és dicsérni kezdett,mintha ezzel valamit is érne.Levette bőrdzsekijét és átváltozott.Hát kösz szépen Derek,miért nem maradtál ember?Morgott és ordított.A szeme csillogó kéken világított,az én sárgám eltörpült mellette.Odafutottam,ám elkapott és kétszer jó erősen nekivágott a falnak,aztán pedig átdobott egy asztalon.Felálltam,bár nem volt kellemes élmény az biztos.Kaptam még pár ütést,ám én is adtam neki.Pár pillanattal később,megint a szoba másik részében találtam magam.Felkeltem,nekitámaszkodtam az asztalnak,de Derek egy ugrással onnan is le rúgott.Megfogtam egy evezőt és azzal vertem jól fejbe.Ő pedig azzal jutalmazta,hogy kiverte alólam a lábam.Elkapta a torkom és a földhöz vágott,többször is.Próbáltam felkelni,már térden voltam,amikor hasba rúgott és megint repültem a sarokba.Összeszedtem minden erős,felugrottam az asztalra és ráugrottam,ám ő hason csikart.Visszaváltoztam,majd ő is.

-Nem én öltem meg,egyiket sem!-bizonygatta már megint.-Nem a te hibád és nem is az enyém!

-Ez...ez mind a te hibád!Tönkre tetted az életemet!

-Nem,ez nem igaz!

-Te haraptál meg!

-Nem,nem igaz!-mi a francot hord itt össze?

-Mi?-értetlenkedtem,de szerintem volt miért.

-Nem én haraptalak meg!-szögezte le.Most minden olyan furcsa.Visszajöttek a buszbaleset emlékei.A buszba voltam,de Derek-nél jóval nagyobb farkas volt ott.Leültem A fotelbe és Derekre néztem.

-Van egy másik?

-Az ő neve Alfa!A mi fajtánkban a legveszélyesebb!Te és én Béták vagyunk!Az Alfa hatalmasabb és állatibb,mint bármelyikünk!A húgom idejött,hogy megkeresse,most nekem kell megkeresnem.De azt hiszem nélküled nem fog menni!

-Miért én?

-Mert ő harapott meg!-jó tudni.-A falkája tagja vagy!Te vagy az Scott!Téged akar!-hát ez komolyan mondom briliáns.Ha életben akarok maradni,akkor Dereknek kell segítenem.Ó,de rossz vége lesz ennek.

5.rész Pack Mentality (I/II)

Scott
Késő este volt.Minden olyan valóságosnak és szépnek tűnt. Allison és én futottunk ki az iskolából,egyenesen az egyik iskolabuszhoz.
-Gyere!-mondtam Allison-nak és húztam magam után.
-Hova viszel?-kérdezte nevetve.
-Ahol egyedül lehetünk!-válaszoltam.
-De nincs itt más!-erre a kijelentésére halvány mosoly húzódott a számra és közelebb húztam magamhoz.Majd megszólaltam:
-De ahol tényleg csak ketten vagyunk!
Kinyitottam az iskolabusz ajtaját és szép lassan ránéztem Allison-re.Ő beharapta a szája szélét és megindult felfelé.Mikor felértünk én elfoglaltam egy két személyes helyet,abban reménykedve,hogy Allison majd odabújik hozzám.Ám nem így történt.Ő kinézett magának egy másik,velem szemben lévő helyet és leült.Nagyon szexisen nézett rám,amitől néha elolvadtam.Ültünk ott pár percig mire rám nézett és megvonta a vállát.Vettem az adást,ezért óvatosan felkeltem és vadul csókolni kezdtem.Kigomboltam a vékony ingét,de éreztem,hogy valami nincs rendben.A karmaim hegyesedni kezdtek és a szemfogaim is előjöttek.A fejemben az az ismerős fájdalom kezdett érződni.
-Mi a baj?-kérdezte aggódva Allison.
-Menj innen!-utasítottam.Lassan ránéztem és Ő ekkor hátrálni kezdett.Követtem és tudtam,Ő lesz a zsákmányom.Mikor próbált elfutni megfogtam a lábát és végigrángattam az egész buszon.Próbált elmenekülni én viszont megöltem.-meséltem döbbent barátomnak,Stilesnek.
-És mi történt azután?
-Nem tudom!Felébredtem!Izzadtam mint az állat,nem kaptam levegőt,soha nem ébredtem még ilyen álomból.
-Komoly?Én igen!Persze az másként végződött.
-A,sosem volt még ilyen álmom és B,kérlek ne részletezd,hogy mitől izzadsz!
-Oké!Azért fogadnék,hogy...
-Tudom,azt hiszed ahhoz van köze hogy holnap randink lesz,és a torkának esek.
-Nem,természetesen nem!-mondta Stiles mire egy Tényleg? nézéssel néztem rá.-Igen pontosan ez a lényeg!Hé figyu!Minden rendben lesz oké?-kérdezte barátom.-Hiszen úgy vélem elképesztően jól kezeled.Nézd ez nem egy szakkör kezdő vérfarkasoknak ahol tanulhatsz.
-Igaz nincs ilyen tárgy,de tanár lehet.-néztem Stiles-re aki egy rosszalló pillantást vetett rám.
-Ki?Derek?-kérdezte majd nyakon csapott.-Elfelejtetted,hogy miattunk került börtönbe?
-Nem,de ahogy üldöztem és beszorítottam a busz végébe annyira valóságos volt.
-Mennyire?
-Mintha megtörtént volna!-válaszoltam,amikor kiléptünk az ajtón.

Stiles
Döbbenten hallgattam végig Scott meséjét és kezdtem elhinni,hogy az adrenalintól teljesen megőrült.A hülye azt hiszi,hogy Derek segítene neki.Hisz miattunk került börtönbe.Scott néha olyan kicsinyes,mert nem nézi a dolgok hátrányát.Csak azt,ami neki jó.Hosszú monológja után kiléptünk az ajtón,de ekkor az ájulás szélén voltunk mind a ketten.
-Azt hiszem megtörtént!-mondtam döbbent barátomnak,aki már a ideg összeroppanás határán volt,amikor meglátta a véres,szétroncsolt buszt.
Bementünk,hogy egy kicsit lenyugtassam Scott-ot.
-Biztos jól van!-kezdtem bele.
-Stiles,nem válaszol az üzenetekre.
-Lehet,hogy csak véletlen,érted?Bár elég érdekes véletlen.
-Jó.Segíts megkeresni oké!?
Láttam Scott-ot,hogy rohadtul ki van borulva és nem kell neki sok,hogy átváltozzon.

 Scott

El sem hiszem.Tényleg megöltem az egyetlen lányt aki fontos volt nekem?Miközben a keresésére indultam,kezdtem nagyon ideges lenni és vissza kellett fognom magam.Egy rohadt nagyot belevágtam a hozzám legközelebb álló szekrénybe,ami kiderült Jackson-é volt.Egy kicsit ideges lettem,már amennyire még lehet,hogy esetleg látta valaki.És ekkor összeütköztem valakivel.Hátrafordultam és megláttam a nevető Allison-t.Istenem!
-Halálra ijesztettél!-mondta nevetve.
-Jól vagy?
-Most,hogy ismét ver a szívem,igen!-le sem tudtam venni róla a szemem.Kicsit értetlenül nézett rám.
-Mi van?
-Csak jó,hogy látlak.-Megszólalt a hangosbeszélő.
-Tudom,megdöbbentette önöket,ami tegnap este a buszban történt.Amíg a rendőrség megpróbálja kideríteni az eseményeket,a tanítás zavartalanul folytatódik az órarend szerint.Köszönöm!-fejezte be az igazgató.
Allison mosolyogva nézett rám.
-Találkozunk az ebédlőben!-simogatta meg a fejem,majd elment.
Mentem volna én is az órámra,amikor megláttam Jackson-t,hogy a szekrényét szereli.Nevetséges látványt nyújtott.
-Mit bámulsz seggfej?-kérdezte tőlem.
Kémia óra kezdődött. Stiles-el beszélgetni szoktunk.
-Talán az én vérem van az ajtón!-mondtam neki.
-Lehet állati vér is.Tudod,fogtál egy nyulat vagy ilyesmi.
-És mit csináltam?
-Megetted!-válaszolta Stiles,amitől rohadtul hányingerem lett.
-Nyersen?
-Nem,a spéci vérfarkaskonyhádban megsütötted.Honnan tudjam ha nem emlékszel semmire?
-Mr. Stilinski ,ha ez ön szerint suttogás,javaslom,hogy néha vegye ki a füléből a fülhallgatót.-mondta Stiles-nek a tanár.-Azt hiszem,nem ártana,ha távolabb ülne Mr. McCall-tól.
-Nem!-feleselt vissza Stiles. Mindannyian az ablakhoz szaladtunk,mert találtak valamit.Egy embert.
-Ez nem nyúl!-mondtam Stiles-nek.
-Oké!Ez jó felült nem halott!-biztatott Stiles.-Egy hulla nem tenné!
-Stiles ezt én tettem!-hallottam a saját hangom.

***
Órák után indultunk az ebédlőbe Stiles-el.
-Az álmok nem emlékek!-mondta Stiles.
-Akkor nem álom volt!-vágtam rá.-Valami történt tegnap este,de nem emlékszem,hogy micsoda.-gyorsan helyet foglaltunk az asztalnál.
-Miért gondolod,hogy Derek tudja a választ?-értetlenkedett Stiles.
-Azért,mert teliholdkor ő nem változott át,uralkodott önmagán!-vázoltam neki a helyzetet.-Én meg kimentem az éjszaka közepén és megtámadtam egy ártatlan fickót!-siránkoztam.

-Ezt nem tudod!-nyugtatni próbált,de még feszültebb lettem.
-Nem ezt nem tudom!Nem randizhatok Allison-al,le kell mondanom!-tettem fel egy valljuk be,elég pocsék ötletet.
-Nem,nem mondod le jó?Nem mondasz le az egész életedről!-vitatkozott Stiles.-Kitalálunk valamit!-mihelyt kimondta megjelent Lydia .
-Mit találtok ki?-kérdezősködött.
-Csak...csak a házit!-feleltem.
-Miért ül hozzánk?-érdeklődött Stiles. Megráztam a fejem ugyanis fogalmam sem volt róla.Amint ezt megtettem Allison,Danny és még egy csaj leült az asztalunkhoz.Kihúztam Allison-nak a széket,ő pedig helyet foglalt. Stiles a mellette lévő lányra nézett és hamisan mosolygott.Láthatólag zavarta a helyzet.Megfordult és Danny-re is ráközönt,akiről mindenki tudja,hogy egy meleg lackross játékos.Inkább elfordult Stiles-től. Ekkor megérkezett a várva várt Jackson is.

-Állj fel!-szólt a Lydia mellett ülő srácnak.
-Miért nem Danny-nek szólsz,hogy álljon fel?-kérdezte a kölyök.
-Mert nem kukkolom a barátnője mellét!-válaszolt helyette Danny.-Jackson helyet fogalt én meg persze rögtön ideges lettem.
-Úgy hallottam egy állat támadta meg!-kezdte Danny.-Talán egy puma.
-Én hegyi oroszlánt hallottam!-szólt közbe Jackson.
-A puma az hegyi oroszlán!-helyesbített Lydia.-Vagy nem?-kérdezte mikor meglátta Jackson arckifejezését.
-Kit érdekel!-mondta Jackson.-A pasi nyilván egy hajléktalan senki,aki amúgy is meghal!
-Figyeljetek!-kezdte Stiles.-Kiderült,hogy ki az.Nézzétek.-mutatta a telefonját,amiből a következőket hallottuk.
-A rendőrség nem közölt semmit,de azt megerősítették,hogy Harrison Meyers túlélte a támadást. Meyers-t kórházba vitték,állapota egyenlőre válságos.-mikor vége lett megszólaltam.
-Én ismerem a fickót.
-Tényleg?
-Igen amikor a busszal jártam,még régen az apámmal éltünk,ő volt a sofőr.
-Beszélhetnénk valami vidámabb témáról,mint a hová megyünk ma este?-kérdezte Lydia. Döbbenten néztünk rá.-Azt mondtad ti ma randiztok Scott-al igaz?-Allison lenyelte a kaját.
-Öhm..azon gondolkoztunk mit csináljunk!-mondta nekem.
-Én biztos nem ülök otthon lackross videókat nézni,szóval ha már négyesbe lógunk,csináljunk valami ütőset!-vetette fel az ötletet.Most az egyszer szerintem ugyanolyan fejjel néztünk Jackson-al a lányokra.
-Lógunk?-kérdeztem döbbenten.Én velük lógni,na az kizárt. Allison megvonta a vállát,Stiles pedig hevesen tiltakozott.
-Mi lógni négyesben?Tényleg?Ezt akarod,hogy velük lógjunk?-kérdeztem suttogva Allison-tól.
-Igen,szerintem jól hangzik!-válaszolta.
-Tudod,mi hangzik még jól?Ha most pofán szúrom magam ezzel a villával!-mutatta a tárgyat,amit Lydia ki is vett a kezéből.Most ez egyszer egyet értek Jackson-al.
-Ó,mit szóltok a bowling-hoz?Te jól csinálod!-mondta Lydia Jackson-nak.
-Igen,ha a nyerés a tét!-válaszolta.
-Honnan tudod,hogy nekünk nem az?-érdeklődött Allison.-Tudsz bowling-ni nem?
-Egy kicsit!-válaszoltam.
-Csak egy kicsit vagy igen?-ingerelt Jackson.
-Igen,sőt kiválóan játszom!

Stiles

-Te ijesztően játszol!-mondtam Scott-nak.
-Tudom!Olyan hülye vagyok!
-Egek totál leamortizálod a napom!Először a csoportos randi ügy,aztán ez a süketelés!
-Lógás!
-Az ember nem lóg dögös csajokkal oké,az maga a halál!Ha lógásról van szó lehetsz a legjobb meleg haverja.Te meg Danny lóghattok együtt!
-Miért történik ez?Megöltem egy fickót vagy nem!
-Azt hiszem Danny nem kedvel engem!-mondtam magamnak.
-Randira hívtam Allison-t most meg lógok!-siránkozott Scott.
-Nem vagyok elég vonzó a melegeknek?
-Bekerültem az élvonalba és a csapatkapitány ki akar csinálni és most elkések a melóból!-mondta majd faképnél hagyott.
-Várj Scott!Még nem...vonzó vagyok a melegeknek?-kiabáltam utána.-Nem válaszoltál a kérdésre.

Scott

Gyorsan a rendelőhöz bicikliztem,letámasztottam,majd siettem be.

-Bocsánat!-mondtam,mikor beléptem.-Elnézést!

-Mindig késel két percet!

-Nem akarom,hogy lazának tartson!

-Scott biztosíthatlak,te vagy a legkevésbé laza srác a városban.-erre a megjegyzésre csak vigyorogni tudtam.Miközben pakolásztam,megjelent az ajtóban Stiles apja,maga a seriff.Nyeltem egy nagyot,ő pedig bejött és hozott magával egy kutyát.

-Hé,valaki alig várja,hogy kivegyük a varratokat!-mondta Dr. Deaton.

-Szia Scott,mi van kerülöd a bajt?-kérdezte tőlem,miközben levette a napszemüvegét.Néztem egy darabig,ahogy felrakják a kutyát az asztalra és csak aztán válaszoltam.

-Igen!-mondtam bizonytalanul.

-Doki figyeljen,amíg itt vagyok,nem nézné meg ezeket a képeket?-mutatta a mappát Mr. Stilinski.-A labor nem tudja azonosítani az állatot.

-Nem igazán vagyok szakértő!Ez a fickó akit támadás ért a buszon?-kérdezte.Nagyon megijedtem,hogy mi lesz ha kiderül,hogy én voltam.

-Igen.És farkasszőrt találtunk Lora Hale testén!-na jó ez már gyanús.

-Farkas?-kérdeztem.Rám nézett és elhallgatott.

-Csak azért kérdezem,mert azt olvastam,hogy 60 éve nincsenek farkasok Kaliforniában.

-Ez igaz,de ezek vándorló állatok!-mondta a doki.-Átjöhettek egy másik államból ösztönöktől hajtva vagy akár emlékektől!

-Vannak emlékeik?-kezdett egyre izgalmasabb lenni.

-Hosszútávú memóriájuk igen,ez erősíti a primer ösztönt!-nyeltem egyet és nem kérdeztem többet.

-Látja ezt itt?A karmok nyoma!-mutatott rá a doki a képen.-A farkas torokra támad,vagy gerincre foggal!

-Egy pillanat!Hegyi oroszlán?-kérdezte Stiles apja.

-Nem tudom.A farkas levadászhatja úgy a prédát,hogy leteríti a bokára támadva!-istenem.Visszajött az emlékem az álomról.-És aztán a torokra!-fejezte be mondandóját Dr. Deaton.

***

Munka után egyenesen a kórházba mentem,ahol anya dolgozik és vittem neki kaját.

-Az én gyönyörű,tehetséges,csodálatos kisfiam tényleg vacsorát hoz nekem?-kérdezte anyu.

-Gondoltam egyszer kihagyod a büfét!-mondtam.

-Te vagy a legodaadóbb,szeretőbb,gondoskodóbb csibész a világon,de akkor sem adom oda a kocsit ma este!-a francba.

-Anya!

-Mi van?Kijárási tilalom,nincs kocsi!De ezt elfogadom.-Szögezte le anya,és kikapta a kezemből a kaját.-És szeretlek!-tette hozzá,majd elment.

-Én is téged!-sóhajtottam.Mikor már épp indulni akartam,rájöttem,hogy a fickó itt van a kórházba,szóval inkább odamentem.Szép lassan kinyitottam az ajtót,körülnéztem és bementem.Elhúztam a függönyt és végignéztem a pasast.

-Mr. Meyers!-mondtam,mire a pasi kinyitotta a szemét és rám nézett.

-Jól van?-ekkor elkapta a pulcsimatés rángatni kezdett.

-Ne,ne,ne,ne!-kiabáltam,de nem hagyta abba.

-Mit csinálsz te itt?Tűnj már el,kifelé!-mondta anya mikor bejött.

Derek

Láttam,hogy egy rendőrautó közeledik a házam elé,megáll és kiszáll belőle egy fekete pasas.

-Elég elhagyatottnak tűnik a hely,akarja,hogy benézzek a házba?-kérdezte az adóvevőn keresztül.-Nem hinném,hogy bárki itthon lenne.

-Az istenért 16-os győződjön meg róla,hogy nincs bent senki!-adták ki neki a parancsot.Közelebb merészkedett én pedig felhergeltem a kutyát.A csávó gyorsan beült a kocsiba és elhajtott.Ekkor megláttam Scott-ot közeledni a ház felé.

-Tudom,hogy hallasz!Segítened kell!-mondta Scott.Kinyitottam az ajtót és kimentem hozzá.

-Oké!Tudom,hogy részben miattunk kaptak el,mert lényegében idevezettük a vadászokat és nem tudom,hogy mi történt a húgoddal,de azt hiszem csináltam valamit tegnap este.Én álmodtam valakiről,de valaki más sérült meg.És úgy tűnik,hogy az álom részben valóság volt.

-Azt hiszed te támadtad meg a sofőrt?-kérdeztem tőle.

-Láttad,mit tettem tegnap este?

-Nem!

-Elmondanád végre az igazságot!-esedezett.-Bántani fogok valakit?

-Igen!-válaszoltam,mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.  

-Meg is ölnék valakit?

-Igen!

-És meg is ölök valakit?-pánikolt be.

-Valószínűleg!-egy pillanatra azt hittem,elkezdi a sírást.

-Nézd,megmutathatom,hogy tudsz emlékezni és azt is,hogy uralkodj magadon,akár teliholdkor is.-ajánlottam fel.-De persze nem ingyen.

-Mit akarsz?-kérdezte.

-Majd megtudod!De most megteszem,amit kérsz.Menj vissza a buszhoz,szállj be,nézz,érezz,bízz az érzékeidben,hogy a látás,szaglás,tapintás emlékeztessen!

-Ennyi?Csak menjek vissza?-kérdezte csalódottan.

-Akarod tudni,mi történt?

-Tudni akarom,hogy bántottam-e?

-Nem.nem bántottad!-mondtam határozottan.-Tudni akarod,hogy fogod-e bántani!

Rám nézett,mint egy kis kölyök és lehajtotta a fejét.Még sokra viheti,ha én fogom tanítani.

4. rész - Second chance at first line (II/II)

Sziasztok! Újra itt vagyunk, és bár kicsit későn, de még határidőn belül hoztuk a részt. Reméljük tetszeni fog!

~Allison R. & Jessy M.'

Scott

Lehet,hogy nem volt jó ötlet beköpni Dereket. Van egy olyan érzésem,hogy elég nagy bajban vagyok. Egy kicsit aggódtam,hogy most mi fog történni. Stiles teljesen megbolondult. Beült Derekhez a kocsiba!

Stiles

   

Miután reggel elmondtam apámnak, hogy mit találtunk Derek Hale házánál, ő azonnal hívta a többi zsarut, és máris kimentek a helyszínre. Gondoltam, utánuk megyek én is. Elsősorban azért, hogy láthassam a reakcióját mikor bilincsben beteszik a rendőrautóba, másodszor pedig azért, hogy beszélhessek vele. Amikor senki nem figyelt oda, beosontam a rendőrautó anyósülésére, majd a rácsokhoz fordultam, aminek a másik oldalán Derek dühös szemei néztek rám.

-Oké, csak hogy tudd, nem félek tőled – mondtam egyenesen a szemébe, mire ő a világ legdühösebb nézésével ajándékozott meg. - Na jó, talán mégis. Nem számít. Csak tudni akarok valamit. A lány akit megöltél vérfarkas volt. Egy másik fajta volt, igaz? Ténylegesen farkassá tudott változni, amire Scott nem képes. Ezért ölted meg?

-Miért értem aggódsz, amikor a barátod a probléma? - kérdezett vissza. Nem igazán értettem miről beszél. - Ha átváltozik a pályán, akkor mi lesz? - Azonnal megértettem miről hablatyol. Sőt, ami azt illeti, egyetértettem vele. Scott nem játszhat ma este, az túl veszélyes lesz. Számára, és a többiek számára is. - Tovább fogják ünnepelni? Én nem tudom lebeszélni, de te igen – azzal közelebb hajolt. - És bízz bennem... jobb ha meggyőzöd.

Ki akartam fejezni az egyetértésem, de ekkor valaki kinyitotta a kocsi ajtaját, és kirángatott.

-Áú, áú, áú – nyafogtam folyamatosan, ahogy az apám rángatott.

-Megállsz – mondta, majd szembefordított magával. - Mégis mit képzelsz?

-Csak segíteni próbálok!

-Akkor segíts nekem megérteni, hogy pontosan hogyan is keveredtetek ide.

-Scott inhalátorát kerestük – adtam meg a (szerintem) értelmes magyarázatot.

-Amit mikor vesztett el?

-Egyik éjjel – rántottam vállat.

-Amikor idekint kóricáltál és a holttestet kerested?

-Igen! - vágtam rá.

-Amikor azt mondtad egyedül vagy, Scott pedig otthon.

-Igen! Nem! Ó, a fenébe! - esett le, hogy lebuktam.

-Tehát hazudtál nekem.

-Attól függ neked mi a hazugság.

-Az, ha valaki nem mond igazat. Szerinted?

-A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta...

-Tűnj el innen!

-Pontosan! - azzal már kissé beégve sétáltam el a helyszínről.

Intettem Scott-nak, hogy ideje lelépni.

Beszálltunk a dzsipembe, és már indultunk is. Útközben azért mondtam neki, hogy amíg én vezetek, addig ő keressen rá a farkasölőre.

-Nem ír semmit arról, hogy a farkasölőt temetésre használják.

-Keresd tovább! Talán ez csak valami rituálé, hogy farkasként temetnek el. Mint egy különleges képesség amit meg kell tanulnod.

-Majd felírom rögtön az alá, hogy hogy a fenébe fogok játszani ma este.

-Talán lány vérfarkasoknál más – agyaltam tovább a témán.

-Jól van! Hagyd már abba!

-Mit?

-Ne mondogasd, hogy vérfarkas! Ne élvezd már ennyire! - kiabált rám.

-Jól vagy?

-Nem! Nem vagyok! Rohadtul nem vagyok jól!

-Előbb-utóbb muszáj elfogadnod, Scott!

-Nem megy!

-Kénytelen leszel!

-Nem az! Nem kapok levegőt! - szenvedett látványosan. Úgy néz ki tényleg nincs jól. A kocsi tetőmet kezdte el ütni, mire tényleg aggódni kezdtem.

Scott ott hörgött mellettem, és utasított, hogy húzódjak le.

-Miért? Mi történik?

Scott nem felelt, csak a táskában kezdett el kutatni, majd megtalálta a farkasölő virág egyik lehervadt részét.

-Megtartottad?! - üvöltött velem.

-Mit kellett volna csinálnom vele? - kiabáltam rá.

-Argh! Állj meg! - rivallt rám, és megvillantotta élénk sárga farkasszemeit.

Azonnal le is húzódtam az út szélére.

-Oké! - mondtam leginkább magamnak. Fogtam a táskát, majd kirohantam a kocsiból, és azzal a lendülettel olyan messzire dobtam, amennyire csak bírtam. - Oké... Nincs gáz, már.. - mondtam volna Scottnak, ha ő egyáltalán ott lett volna a kocsiban. - Scott? - szólítottam, de nem jött válasz. Kezdtem komolyan bepánikolni. Elszabadult egy vad vérfarkas. Ebből még hatalmas baj lesz!

Visszaszálltam a kocsimba, és elindultam. Útközben felhívtam apu egyik kolléganőjét, hogy érdeklődjek nem történt-e valami furcsaság. 

-Stiles, tudod, hogy ezen a számon nem hívhatsz.

-Csak tudni szeretném nem jelentettek-e be valami furcsa esetet?

-Furcsa?

-E-egy furcsa embert, vagy... egy kutyaszerű utcákon csavargó személyt.

-Most leteszem – válaszolta.

-Ne! Várjon!

-Viszlát!

Idegesen ledobtam az ülésre a telefont, és tovább gondolkoztam, hogy hol is lehet Scott.

Allison

Otthon ültem és a régi képeket nézegettem.Hiányzott a régi otthonunk,de kezdem elfogadni,hogy máshol kell élnünk.

Scott

Amikor kiugrottam Stiles autójából,rögtön Allisonék felé vettem az irányt.Felmásztam a tetőre és leskelődtem.Odajött az ablakhoz,majd elhúzta a függönyt.Leugrottam a tetőről és épp elmenni készültem,amikor elütött egy autó.
-Mi a csudát csinálsz?-kérdezte Allison az apjától.
-A semmiből lépett elő,Allison!
-Meg akarod ölni?
-Nem!-mondta az apja kétségbeesetten.
-Én sajnálom!Az én hibám volt!
-De jól vagy!?
-Igen,igen jól vagyok!Esküszöm!-simogatta Allison az arcomat.-Bocsánat,hogy nekimentem a kocsinak!Csak beakartam köszönni!
-Biztos,hogy jól vagy?-kérdezte Mr.Argent.
-Igen,tökéletesen igen!Most mennem kell,sietnem kell a meccsre.Azért még eljössz igaz?
-Persze,hogy megyek!
-Én is megyek!-mondta Mr.Argent.
Megdöbbenve néztünk rá mind a ketten.Mikor beértem az öltözőbe,hallottam Jacksonék beszélgetését.Ki akarnak csinálni.Hát jó ha ők így akkor én is.Felvettem a lacrosse szerelést,majd Stiles jött oda.

Stiles 

Megláttam Scott-ot az öltözőbe, és először megörültem, hogy jól van, másodszor pedig eszembe jutott, hogy ez a tökéletes alkalom arra, hogy lebeszéljem a játékról.

-Próbálsz meggyőzni, hogy ne játsszak? - kérdezte. Ez most vagy megérzés, vagy már gondolatolvasó is.

-Csak remélem tudod, mit csinálsz.

-Ha nem játszom elveszítem a pozíciómat és Allison-t.

-Allison nem megy sehová! És csak ezen az egy meccsen nem kéne játszanod! - nyugtattam meg.

-De akarok! - mondta. Na tessék. Most mit csináljak egy akaratos vérfarkassal? - Benne akarok lenni a csapatban! Randizni akarok Allisonnal! Félig normális életet akarok! Érted?

Őszintén szólva nagyon is megértem. Életében először minden összejön neki, erre le akarom róla beszélni...

-Értem... - azzal levetettem magam a padra. - Ne sokat aggódj a pályán, oké? - próbáltam neki tanácsot adni, hogy ne alakuljon át. - Ne légy túl dühös...

-Vettem.

-Vagy stresszes.

-Oké.

-Ne gondolj arra, hogy Allison a lelátón van... Vagy hogy az apja ki akar nyírni. Vagy, hogy Derek ki akar nyírni. Vagy a csajra, akit elintézett. Vagy, hogy te ki fogsz nyírni valakit, ha nem a vadász nyír ki előbb. Bocs, abbahagytam – mondtam , ahogy megláttam Scott rémült fejét. Na, ezzel nem hiszem, hogy segítettem neki... - Sok sikert!

Lydia

Ahogy a játékosok kivonultak a pályára azonnal odamentem Scott-hoz.

-Scott! Csak emlékeztetni akarlak valamire.

-Ö...A győzelem nem minden? - próbálkozott.

Lesajnálóan nevettem, majd lesöpörtem, és megigazítottam a mezét.

-Senki se szereti a lúzereket – mondtam a választ. Biztatóan megcsapkodtam, majd távoztam. Remélem megnyerik a meccset, mert ha nem... Akkor Scott, és Jackson sem fog jól járni.

Jackson

 

Meg fogom akadályozni,hogy Scott legyen az ász.Csak úgy bekerül a csapatba és szt hiszi,hogy olyan vagány.Majd meglátjuk.Beszélgettem egy kicsit az edzővel,aki a kezem állapotáról kérdezett.Nagy szerencséje,hogy nem tört el.

Scott

Elkezdődött a meccs.Csak most ne legyen gáz.

Stiles 

Nem biztos, hogy jól tettem, hogy engedtem őt játszani. Idegesen a kesztyűmet kezdtem el rágni (?), mikor apám jött oda hozzám, és megpaskolta a vállam.

-Szevasz kölyök.

-Szia.

-Szerinted látunk ma valamilyen akciót?

-Akciót? Meglehet.

Bár az apám a gólokra gondolt, addig én sajnos teljesen másra. Például arra, hogy Scott átváltozik a pályán, és megöl mindenkit maga körül, végül pedig Allison apja lelövi, és Scott meghal. Fő a pozitivitás, nem?

  

Scott

Siettem a labda után és mély levegőt vettem.Csak most maradjak nyugodt.Mindent beleadtam,de Jackson fellökött.Direkt csinálta.Nagy nehezen felkeltem és ekkor Jackson lőtt egy hatalmas gólt.Mindenki őt tapsolta.Ha ő így játszik akkor én is.Allison és Lydia felmutatott egy papírt,amin Szeretünk Jackson felirat volt látható,csupa nagy betűvel.Na most betelt a pohár.Rohadt ideges voltam.

Lydia 

Iszonyú boldog voltam, amikor Jackson belőtte a meccs első gólját. A közönség tombolt, és mindenki egy nyertest látott benne, pontosan azt, amit én is látni akartam. Odasuttogtam a mellettem lévő Allisonnak, hogy tartsuk fel a transzparenst, amin a „Szeretünk Jackson!” felirat volt, és amit ma délután készítettem kb. öt másikkal együtt. Mindegy, ha Jackson meg fogja csinálni, akkor megérte annyit fáradozni ezekkel.  

Scott

Amikor megláttam a feliratot,tudtam,hogy bizonyítanom kell.Hát beleadtam mindent és én vittem tovább a labdát.Mindenki tapsolt és én elég büszke voltam magamra.És belőttem.Mindenki tapsolt,éljenzett.Szuper érzés volt.Éreztem,hogy kezdek átváltozni.
Elfutottam a pályáról,ugyanis átváltoztam.Borzalmasan éreztem magam és így a fiú öltözőbe mentem.

Allsion

Aggódtam,amikor láttam elfutni Scottot.Utánna mentem egészen addig,amíg meg nem találtam Scott sisakját.Szólítgattam,de nem válaszolt.Láttam,hogy a tükör szét van törve.Már eléggé féltem.Körülnéztem az öltözőbe.Hangokat hallottam a zuhanyzó felől és közelebb mentem.És akor megláttam Scottot.
-Scott megijesztettél!Biztos jól vagy?
-Igen!Bocsi,csak megszédültem egy pillanatra.
-Biztos az adrenalintól!Fantasztikus voltál a meccsen.-mosolyogtam rá.
-Bocs,hogy ma ilyen hülye vagyok!
-Nem gond!Tudom kezelni a hülyéket!
-Őszintén szólva,te totál összezavarsz!
-Tényleg?
-Igen!Totál ideg vagyok!-ezen csak mosolyogtam.
-Csak tudni akartam,hogy kapok-e mégegy esélyt?
-De már kaptál!Kíváncsi vagyok,mihez kezdesz vele!
-Ó,talán meg kéne tanuljak élni a lehetőséggel.
-Talán azt kéne!-jött közelebb Scott.
Scott lassan közelebb jött hozzám és megcsókolt.Ezt az érzést nem lehet szavakba önteni.
-Vissza kell mennem az apámhoz!
-Rendben!

Stiles 

Fejvesztve rohantam az öltözőbe, amikor láttam, hogy Allison is oda igyekszik. Ha a csajszi bemegy oda, akkor Scott képes darabokra szaggatni őt ilyen állapotban.

Megkönnyebbülve láttam, hogy csókolóztak. Kellemetlenül éreztem magam, ahogy őket nézem, így gondoltam elmegyek, de aztán végül is maradtam. Fogalmam sincs miért, de maradtam.

Amikor elváltak egymástól, gyorsan el akartam bújni, viszont Allison észrevett.

Ahogy elköszönt Scott-tól, tőlem is elköszönt, mire cikin visszaintegettem neki. Scott arcán egy hatalmas vigyor volt, ahogy odasétált hozzám.

-Megcsókoltam! - jelentette ki ünnepélyesen.

-Láttam!

-Visszacsókolt!

-Azt is láttam! Elég jó, nem?

-Nem tudtam hogyan, de tudtam kontrollálni! - dadogta. - Visszafojtom! Talán képes vagyok rá! Talán nem is olyan rossz ez!

-Így van! Később találkozunk! - köszöntem el tőle. Túlságosan is jókedve volt ahhoz, hogy én azt elrontsam.

-Mi az? - húzott vissza.

-Az orvosszakértő megvizsgálta a test másik részét... - vágtam a közepébe.

-És?

-Leegyszerűsítem. Megállapította, hogy a lány gyilkosa nem ember, hanem állat. Derek pedig ember, nem állat. Derek nem gyilkos. Derek kijön a börtönből.

-Szórakozol velem?!

-Nem, és ami a legdurvább: apám azonosította a halott csajt. Mindkét felét. A neve Laura Hale.

-Hale?

-Derek húga – mondtam annyi megvetéssel a hangomban, amennyivel csak tudtam. Megölte a saját húgát. Szép... Ha eddig utáltam őt, akkor most egyenesen gyűlölöm.

Jackson

Épp a pályán sétáltam,amikor megláttam egy kesztyűt a földön.Közelebb mentem és felvettem.Az ujjak végén lyukak voltak,majd megláttam egy idegen és elég ilyesztő férfit.

Derek

Amint kijöttem a börtönből azonnal a meccs helyszínére indultam. Mikor odaértem a játék már véget ért, csak egy srácot láttam, aki egy kesztyűt fogott a kezében, aminek az ujjai végén egy lyuk volt. Ez csakis Scott-é lehet. És ha ez az övé, az azt jelenti, hogy játszott, és átváltozott. A srác egyszer csak megfordult, és a szemeimbe nézett. Komoly, és ideges tekintettel néztem rá, amitől láthatóan megijedt. Ez után elsétáltam.

Ha Scott a közelembe kerül, akkor nem hiszem, hogy csak egy mérges nézéssel megússza a dolgot.